Aranyosak….
2009 november 13. | Szerző: Szulita
Pár napja jövünk haza az óvodából. Mi történt ma az óviba kicsim? Az óvonéni elmesélte nekünk a Ludas Matyit. És tetszett neked? Igen tetszett. Elmeséljem neked anya? Az nagyon jó lenne már nem is emlékszem rá. És te befogtál a mesébe. Ámultam. Szinte szó szerint megjegyezted.Mire hazaértünk a mese is véget ért. Itthon mondtam a mamának, hogy mit meséltél nekem. Mama ha szeretnéd, akkor neked is elmondom gyorsan, És naná, hogy a mama akarta. És belefogtál: tudod volt egyszer egy fiú, elvitte a libáit a vásárba, de az uraság elkobozta őket. Matyi nem akarta odaadni, ezért kiporolták a fenekét. Aztán Matyi megigérte, hogy visszaadja a verést Dübörgi uraságnak:) Matyi átöltözött, kicsalta az erdőbe, odakötözte a fához az uraságot és elverte a fenekét, az meg csak nyügött, meg nyügött, meg nyügött…. Az uraság beteg lett. Aztán Matyi megint jól elverte… hihihi (hangos kacagás részedről). a végére csak meggyógyult. Aztán Matyi odalovagolt, másik bácsi elcsalta, Matyi meg verekedett ismét. Itt a vége fuss el véle…..Nagyon tetszett a röviditett változat is:)))
Valamelyik délután ülsz a sarokban az asztalkádnál. Mi a mamáékkal épp azon szenyvedtünk, hogy ki menjen a boltba kenyeret venni? Aztán komoly hangon szóltam neked: Ádám menj át a boltba és hozz egy kiló kenyeret. Azt hittem meg sem fogod hallani olyan elmélyülten játszottál. Anya hát én azt nem tehetem meg. Miért nem teheted meg? Mert ha egyedül megyek a boltba ellophatnak és honnan lesz nektek még egy ilyen Ádámkátok? Mosolyogtunk egy nagyot a papáékkal, mondtuk, hogy bizony igy tényleg nem teheted ezt meg én meg gyorsan átmentem kenyérért:)
Boogie-woogie
2009 november 6. | Szerző: Szulita
Ma reggel nagy izgalommal készültél az óvodába, hiszen nyílt napot azaz nyílt foglalkozást tartottatok ma. Igy kissé később a megszokottnél indultunk. Vittem magammal videot. Amikor emgláttad, gyorsan hoztál egy hátizsákot és közölted, hogy te majd cipeled. A mama rádkötözte a zsákot és már indultunk is.
Ha kettesben megyünk az óviba, akkor mindig versenyzünk. Valahogy mindig te nyersz:) Ma is igy volt.
Beértünk az óviba. Mivel csak 9-kor kezdődött a foglalkozás, igy addig játszhattatok. Te lecsücsültél egy hatalmas doboz lego mellé és tündérien eljátszottál vele. Eddig nem nagyon érdekelt a legozás, de pár napja akárki megy érted, legozás közben talál. Most is nagyon elmélyülten játszottál. És nagyon szép házikót épitettél.
Amig játszottatok megkérdeztem a videót. Sajnos nem engedték használni. Nem baj.
Elkezdődött a foglalkozás. kaptatok kis lángot, majd elcipeltétek a szőnyegre, nagy tűzet gyújtottatok belőle és a hideg őszben melegedtetek mellette. Elsoroltátok az évszakokat, mikor miylen az időjárás. Aztán a napok követlkeztek, majd a közlekedési eszközök. Földön, vízen, levegőben. Aktivan részt vettél, lelkesen jelentkeztél, de az óvonéni nem szólitott fel. De nagyon rendes voltál, mert nem kiabáltál be, mint sajnos sok más gyerek. Aztán kaptatok kis érmeket a nyakatokba s utánoznotok kellett a járgányokat. Közben mondtatok verset. Napok óta hallom a Din-don-diridongót….. de nekem otthon nem mondtad el. Ma viszont csináltad a döcögést és hangosan szavaltad a versikét. Aztán volt valami csacsis versike is… az nem érdelt, vagy elfáradtál, mert alatta inkább a nyakkorongoddal játszottál.
Aztán kiválasztottak és a Bálinttal be kellett mutatnotok, hogy melyik a oldal, irány melyik. Nagyon ügyes voltál…. egyszer sem tévesztetted őssze a bal és a jobb oldalad.
A foglalkozás végén beállt a kör közepére egy “rendőrbácsi” aki irányitott beneteket. Egy nagyon helyes dalocskát énekeltetek. Énekeltél te is. Előre a jobb kezedet, majd rázzad, hátra a jobb kezedet, majd rázzad, jön a boogie-woogie, majd forgás. Ezt elénekletétek a mindkét kézzel, mindkét lábbal, füllel, vállal. eszméletlen aranyosan boogie-woogieztál, riszáltad a fenekd, forogtál, énekeltél. És az egész dalocskát tudtad, de otthon még véletlenül sem emlitetted. Ja és azt nem is írtem, hogy úgy mosolyogtál közben, hogy a melllettem ülő óvodavezető azt mondta, ilyen vidám, igazi mosolyt még életében nem látott:) Tüneményes voltál.
Miután vége lett a foglalkozásnak hazajöttünk. Hazaúton szedtünk rengeteg gyönyörű őszi falevelet. Mire hazaértünk minden kezünk televolt. Gyorsan beraktuk egy füzetbe, kilapitani őket. Ahogy végeztünk mentél a papának segiteni a kertbe. Kb fél órával később beszaladtál. Anya gyere segits nekem. Mit segitsek kincsem? Hoztám fát a talicskámmal, bge kellene hordani. Gondoltam megnézem. A terasz lépcsője előtt parkolt a talicskád teli tűzifával.Annyira kellett moslyognom. Aztán a végén te hordtad be a fát a kazánhoz…. mondván ez igazából férfimunka.
Ebédelni jöttél be a papával. elmeséltük a délelőttöt, megmutattad nekik is a táncit. Aztán pár napja tanulgatjuk a születési dátumod. Nagyon szépen tudod már. Ádám mondd már meg a papának, hogy mikor születtél? Hát kicsi koromban:) Annyira igazad van. A papa a válasz hallatán nagyon igazat adott neked és jól összepuszmákolt.
Ebéd után nagyot aludtál, most épp Mi micsoda Űrkutatást nézel:)
Fényképezés….
2009 november 5. | Szerző: Szulita
…volt az óvodában. Sajnos az óvonénik elfelejtettek szólni…. Azért igy is gyönyörű vagy:)



Ismét repülőtér…..
2009 november 4. | Szerző: Szulita
Ma reggel ébredés után mondtam, hogy elvisszük a doktornénidnek a leleted. Anya az nagyon jó lesz. Hazafelé bemegyünk a reptérre? Kicsim honnan tudod, hogy arra van a reptér? Anya te nem emlékszel? Mire? Amikor múltkor voltunk a doktornéninél, akkor meglátogattuk a repcsiket:) Igy megigértem, hogyha végeztünk, akkor megnézzük a repülőmúzeumot….
Annyira boldog vagyok:)
2009 november 2. | Szerző: Szulita
Ma reggel az évenként szokásos és kötelező Vese Ultrahang viszgálatra indultunk. Nagyon ügyesen megreggeliztél egy egész vajas-mézes zsemlét (az átlag étkezésed egy negyed zsemle, nagy keservesen).
Az I. Gyerekklinikára kellett mennünk. Kocsival mentünk. Az egész utat végigolvastad. Nagyon édesen néztél ki az ülésedben, könyvet lapozgatva. 10 órára volt időpontunk, de majd egy órával korábban érkeztünk. Szerencsénk volt. Bejelentkeztünk. Egy veled korabeli kisfiú visitva sirt. Anya most mond meg nekem, ez a gyerek miért sír? Nem magyarázta el neki az anyukája, hogy itt semmi sem fáj?
Felértünk az UH-hoz. Utolsónak érkeztünk, de valami csoda folytán minket hívtak elsőnek. annyira büszke voltam. Köszöntél, bemutatkoztál, elmondtad adoktornéninek, hogy miért jöttünk. Aztán levetted a pulcsid és már le is feküdtél a vizsgálóasztalra. Mosolyogva, beszélgetve csináltad végig a vizsgálatot. A doktornéni nem győzött csodálkozni rajtad. Amikor jöttünk ki: doktornéni igazán köszönöm a vizsgálatot.
Megkaptuk a leletet. Már a vizsgálat alatt is negativnak láttam, de ahogy megláttam leirva alig hittem a szememnek. El is pityeredtem, annyira örültem neki. Nyoma sincs a korábbi elváltozásodnak. Anya te most miért sirsz? Mert boldog vagyok. Anya én is annyira boldog vagyok. Igy jó alaposan megölelgettük és puszmákoltuk egymást.
Lesétáltunk a doktorbácsihoz. Ő is megerősitette a negatív leletünket. Azt mondta, hogy többet nem kell mennünk, hiszen nyoma sincs a veséden semmiféle elváltozásnak. Hurrá-hurrá-hurrá:)
Boldog születésnapot!
2009 október 28. | Szerző: Szulita
Tegnap volt 2 éve, hogy az első bejegyzést elkészitettem ezen blogba. További szép éveket:)






Te vagy a világ legjobb anyukája:)
2009 november 15. | Szerző: Szulita
Mint minden reggel amikor itthon vagyok versenyzünk a mamával, hogy ki öltözik fel hamarabb. Ez ma reggel sem volt másképp. Szokás szerint megint mi, azaz te nyertél. Amikor a mama megint kikapott “sírvafakadt”. Jajj mamókám igazán ne sírj, legközelebb majd hagylak nyerni:))))
Kimentünk délelőtt a piacra. Naná, hogy ezer játék volt ismét mindenfele. Már annyi játékod van, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Láttunk egy kis pörgi autót. Van már ilyen kissutód, de sajnos ráléptem és nem müködik. Anno 500 forintért vettem neked. Most megláttuk, megkérdeztük és 3x annyiért adták. Kicism nem vesszük meg, mert nagyon drága. Ennek köszönhetően az egész piacon a pörgiautót hallgattam tőled. Amikor már nem birtam tovább megigértem, hogy veszünk majd egyet, de ott ahol nem ennyire drága. Megfordultál, kitártad a kis karjaid és átölelted a lábaimat: te vagy a világ legjobb anyukája. Annyira drága voltál.
Ebéd előtt huncutkodtál valamit, majd a végén rúgdosni kezdtél. Mondtam, hogy nem szabad rúgdosni a lábam. Akkor amjd bátyóét. Na azt meg pláne kicsim, mert ha visszaadja akkor te egészen Békéscsbáig fogsz szállni. AZ nem baj, majd visszaküldenek csomagban.:)))) Tudom, hogy nem szép dolog, de akkorát kacagtunk rajtad és azon, hogy mindenre van valami logikus feleleted.
Pancsi után húzgálom rád a pizsámádat. Amikor a kezed kellett dúgni, azt mondtam, hogy dúgd a lábad. Anya te butuska vagy, összekeverted az alkatrészeimet:)))
Tegnap a mamától kaptál egy világitó virágot. Most ott áll az ágyad mellett és pár percenként csillogó szemekkel megnézed, olykor meg is simogatod. Annyira tudsz örülni mindennek:)
Oldal ajánlása emailben
X