Vasúttörténeti park

2010 május 23. | Szerző: Szulita |

Ma reggel a Vasúttörténeti park felé vettük az irányt kettesben. Sokáig aludtunk, reggeliztünk, autóztunk majd kézenfogva sétáltunk a parkig (szinte mindig önállóan közlekedsz).

A bejáratnál megváltottuk a belépőnket, majd a jegyek mellé kaptunk egy kérdőívet. összehajtogattam, beraktam a táskámba. Első útunk a kerti kisvonathoz vezetett. Tüneményesen önálló vagy. Egyedül álltál sorba, egyedül kezeltetted a jegyed és naná, hogy egyedül is utaztál. Nagyon ügyes voltál és lelkesen integettél nekem amikor elszáguldottál mellettem.

A kisvonatozás után meglátogattuk a játszóteret. Mára csodás, kellemes időnk lett. Kicsúszdáztad magad, majd mászókáztál kicsit. Amikor emguntad elgyalogoltunk a kézműves foglalkozásokig. Ott gyártottunk közös erővel egy vonatinditó tárcsát. Határozottan jól sikerült. A remekmű elkészülte után, rajzoltál. Nagyon ötletes kis asztalok voltak a fűvön. A felületükön dombormintás képek voltak. Ha rátettél egy rajzlapot és besatiroztad zsirkrétával angyon szép vonatok rajzolodtak ki. Nagyon élveztük mindketten.

Bementünk az épületbe. Ott a könyvespult érdekelt  a legjobban – nem is csodálom – tele volt Mi micsoda könyvekkel, dvd-kel. Kigyönyörködtük magunkat. Itt ismét szembetalálkoztam a kérdőivvel amit a bejáratnál adtak. Itt már el is olvastam. Ha kitöltjük lehet vele nyerni. A fődíj egy Dunakanyar-i nosztalgiavonatozás volt, a kisebb ajándékok pedig Mi micsoda ajándékok. Gondoltam azért már érdemes kitölteni, hátha. Megirtuk, majd be is dobtad a gyüjtőládába.

Bent az épületben egy karbantartó kiskocsi tetszett neked a legjobban. Hátul állt a vonatok mögött és olyan messzire már szinte senki nem ment rajtunk kivül – így vidáman csavargathattad a kormányát és brümmöghettél:)

Odakint a vonatforgatón az összes mozdonyra felmásztál amire csak lehetett. Annyira aranyos voltál. Mindegyikbe lapátoltál egy kis szenet és mindegyiket vezetted is egy kicsit. Miután kb 15 mozdony elvezettél utaztunk egyet a vonatforgatón. Közben hallotuk, hogy kezdődik a sorsolás, de sajnos semmit nem értettünk  belőle.

Vonatoztál ismét egy kört a kerti vasúttal majd elsétáltunk megnézni a gözöst. Közben láttuk a lóvasutat is. Szegény paci mennyit kell dolgoznia – volt a véleményed. A gőzös ismét ámulatba ejtett. Anya utazunk majd vele egyszer. Kicsim megigérem, hogy utazunk majd vele. Mivel a gőzös épp elpöfögött előlünk, aránylag csend volt amikor megszólalt a hangosbemondó.  A nyerteseket invitálta akik még nem jelentkeztek a nyereményükért. Anya hallottad ezt? Ez a te neved. Nem is akartam elhinni. Még sosem nyertünk semmit.

Nagy nehézségek árán találtuk meg a nyereményátadót. És ekkor még nagyobb meglepetés ért minket. Mi nyertük a fődíjat. Hihetetlen. Anya akkor utazhatunk a gőzössel? Igen drágám. Leirhatatlan, hogy mennyire örültél neki.

Még játszótereztünk kicsit, megnéztük a terepasztalokat. Ámulva figyelted.  Alig birtalak rábeszélni az indulásra. Anya megigéred, hogy eljövünk még ide? Megigértem. Anya akkor már indulhatunk is. És belesimitottad a kis kezed a kezembe és egy pillanatra sem engedted el amig az autóhoz nem értünk.

Fényképek később:)