Az elmúlt időszak aranyos dolgai:)

2010 április 12. | Szerző: Szulita |

Ül a kocsiban az egész család. Beszélgetünk. Aztán valahogy szóba kerülnek a testrészek. Ádám megmondod a papának, hogy mi van a fejünkben? Az agyunk. És mire való az agyunk? Anya hát arra, hogy megfájditsa a fejünket:)))

Játszol kint a kertben. Berohansz: anyaaaaaa hol van a napszemüvegem? Kicsim nem tudom, de egyébként is minek az neked most? Anya azért mert a motorommal hasitom a levegőt és nehogy belemenjen valami a szemembe:)

Változnak az udvarlási szokásaid…. pár hónapja még a hülye szócskával hóditottál. Most igy csinálod: Szia Laura nagyon szép a pulovered. A cipőd is tetszik. Szóval csinos vagy:)))

Egyik este csalogatlak be a kertből (kb még csak fél órája). Végre elindulsz befelé. Megtorpansz és visszarohansz hátra, a gyümölcsfákhoz. Látom lehajolsz és szedegetsz valamit a földről. Pár perc után ismét elindulsz felém, valamit rejtegetsz a hátad mögött. Sejtelmesen mosolyogsz. Aztán átnyújtassz egy kis csokor mezei virágot, közte pár ibolyával. Anyukám ezt neked szedtem mert szeretlek és mert sokat vártál rám:)))

Felébredünk. Anya tudod  mit álmodtam? Mit álmodtál kicsim? Azt, hogy van egy gyönyörű magnolia fánk:) (Sajnos a mienk még elég mini és az utcánkban levő 3 hatalmas fa a kedvenced, minden nap meg kell néznünk őket).

Anya süssél nekem légyszives rántott, magadnak meg főzzél virslit. Nem kérek most virslit. Jól van anya, akkor azt eszel amit akarsz.:))