Dolgozók vagyunk….

2008 október 25. | Szerző: Szulita |

Ma nagyon elaludtunk. 9 óra előtt pár perccel ébresztettél fel. Ahogy az órára néztem már tudtam, hogy ma lemaradtunk a piacról. Igazam volt. A mamáék már messze jártak. Sebaj. Jót huncutkodtunk az ágyba, majd lassan felöltöztünk. Mire leértünk addigra a mamáék is hazaértek.  A papa azonnal össze-vissza puszmákolt, majd megkérdezte, hogy segitessz-e neki keritést csinálni? Hát persze papa. Akkor gyorsan reggelizz meg és utána jöhetsz segiteni. Ilyen gyorsan talán még sosem faltad be a reggelidet, mint ma.

Mire kiértél a fiúkhoz, addigra a bátyó lecsavarozta a régi keritésléceket. A papa épp talicsolta előre az te segitségeddel lefestett új fákat. Papa várj meg én is segitek. Igy beálltál a papa elé a talicshoz és komolyan toltátok előre. Naná, hogy a lepakolásnál is segédkeztél. Aztán, hogy ne legyél útba, a bátyó komoly feladatot bizott rád. A leszedett léceket kellett egy kupacba összepakolnod. Nagyon komolyan dolgoztál. Amikor az első résszel végeztél csavarokat és alátéteket kellett adogatnod. A papa nagyon örült a munkádnak, mert igy nem kellett annyit hajolgatnia. Aztán vittem nektek űditőt. Anya mi dolgozók vagyunk. gyertek gyorsan inni, anya hozott nekünk űditőt.  Ebédig többször beszaladtál hozzám a konyhába. Hol egy kalapács, hol egy csőkulcs, hol egy kisebb fűrész volt a kezedbe. Hihetetlen büszke voltam rád, hogy ilyen aprócska létedre tényleg tudtál segiteni a papáéknak. Arról nem is beszélve, hogy miylen komolyan viselkedtél. A kapu nyitva volt, de te csak akkor mentél ki az utcafrontra ha valaki ott volt melletted. Épp kint voltam és gyönyörködtem a munkátokban, amikor arrajárt a  volt Osztályfönököm. Csodásan elbeszélgettél vele és felvilágositottad őt is, hogy most sok dolgod van és a néni te nem értessz ehhez. Nagyon jót mosolygott és megállapitotta, hogy tiszta bátyó vagy:) 

Ebéd után újult erővel álltál neki dolgozni. A papáéknak csináltam kávét, neked meg egy gyerek cappucinot.Ugyanolyan csészébe tálaltam fel neked, mint a nagyoknak. Amikor kiértem kiabáltál: fiúk gyertek kávézni. És amikor megláttad a harmadik csészét felcsillant a szemed: papa képzeld any anekem is hozott kávét. És mint ahogy a nagyoktól ellested, úgy kavargattad, amjd ugyanazokkal a mozdulatokkal, mint  apapa te is megkávéztál a fiúkkal.

Fél 3 körül beszaladtál.  Nagyon elkeseredett pofit vágtál. Mi történt kincsem? Bátyó rámveszekedett, nem akar megbocsátani, azt mondta menjek inkább aludni. Te mint a villám felvonultál a szobádba. Én meg megkérdeztem a bátyót, hogy mi történt. Kiderült, hogy te kötöszködtél a bátyóval és nem is szólt rád, csak mondta neked, hogy menjél pihenni.

Mire felértem utánnad, már ágyban voltál. 3 óra körül aludtál el. Másfél óra múlva ébredtél: anya mostmár mehetek vissza segiteni papának. És mint a villám már indultál is ki a kertbe. Amig aludtál keletkezett 3 kupac régi léc. Ezeket szépen egy kupacba pakoltad, mindenféle kérés nélkül. aztán a régi behúzó kart ügyesen lecsavaroztad, bár ebben az elején kellett neked segitenem. Aztán amikor kész lettél lefektetted a talicskát. Miért döntötted el? Sokat dolgozott, elfáradt, hadd pihenjen kicsit:) Amikor a papáék teljesen kész lettek, segitettél nekem lesepernia  járdát, amjd a végén szakszerűen megnézted, hogy minden rendben van-e. 6 óra után végeztünk, már kezdett sötétedni, de alig birtalak bevarázsolnia  a kertből.

A vacsoránál a papa megdicsért, hogy iylen klassz és profi segédmunkása, na meg ilyen lelkes még sosem volt:) És ennek örömére jól megpuszmákolt és megbeszélte veled, hogy bizony holnap is sok dolgotok lesz. Erre felém fordultál és ragyogó szemekkel közölted: Anya holnap is dolgozhatok papával.

Vacsorára nagyon jóizűen ettél. aztán bicikliztél egy nagyot a konyhába, majd fürdeni indultunk. Rádfért:) Pancsi után nem akartál a mamáéknál maradni. Bekapcsoltad a tv-t és a magyar 2-esre sikeredett. Még jó. Épp az esti mese ment. Az első mese a BOB, a szerelő (nem tudom a pontos cimet) a második meg egy Thomas volt. NAgyon tetszett mindkettő. Utána követeltél egy kis szörnyes Noddyt.

9 óra előtt beszéltünk apukáddal. MA már másodszor. Nem tudom mi történt vele az elmúlt napokba, de ma megint normálisan tudott kommunikálni velünk. Vagy nagyon el akar érni nálam valamit, vagy ki tudja? Mindenesetre jó volt nem vitatkozni vele.Te is aranyosan csicseregtél neki, amjd szépen elköszöntél és pár perccel később már az igazak álmát aludtad:)